A digitális társadalom térnyerése az élet minden területére és az emberek minden korosztályára kiterjed. Ezért különösen fontos megvizsgálni, hogy a gyermekek hogyan viszonyulnak a digitális infokommunikációs eszközökhöz és az internethez – mennyire vannak tisztában az előnyeivel, értékeivel, illetve a hátrányaival és a veszélyeivel.
Az óvodáskorú gyermekek egy jelentős része már használ valamilyen okoseszközt, és a „húzó-mozdulat” – az érintőképernyők kezelésére – teljesen természetes számukra. Az okoseszközök feloldása azonban nemcsak érdekes és tanulságos információkat, hanem rengeteg veszélyforrást is tartogat a számukra. Ezért elengedhetetlen, hogy a fiatal generációkra kiterjedő információbiztonsági figyelemfelkeltés, oktatás és védelmi rendszer alapvető tényezőként jelenjen meg egy modern társadalomban – ugyanúgy, mint például a kerékpáros közlekedésre való felkészítés.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egy önálló szabályozó szerv, amely minden évben az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A hatóságnál négy budapesti és öt vidéki helyszínen – Szegeden, Pécsett, Debrecenben, Miskolcon és Sopronban – mintegy 650 szakember dolgozik.1 Az NMHH a gyerekek védelmét az infokommunikációs térben leginkább azzal segíti elő, hogy médiatudatosságra neveli őket, ezért – amellett, hogy a kiskorúak védelmére vonatkozó jogszabályokat betartatja a szolgáltatókkal – a tudatosságra nevelésre is kiemelt figyelmet fordít.2
Az NMHH számos kezdeményezéssel járul hozzá a fiatalokat érintő online problémák kezeléséhez, a segítségnyújtáshoz, a tudatosításhoz és az ismeretek átadásához. A hatékony védekezéshez nemcsak a gyermekeket célozza meg, hanem a szülőket és a pedagógusokat is bevonja a programokba. Vegyük sorra, hogy milyen eszköztárból dolgozik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, ha a gyermekek kiberbiztonságáról van szó.
Az NMHH felügyelete alatt létrejött a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal. Ez a tanácsadó testület kiemelt szerepet játszik a kiskorúak online védelmében. Ajánlásokat fogalmaz meg a Nemzeti Média- és Hírközlő Hatóság elnöke számára, valamint állásfoglalásokat dolgoz ki a gyermekbarát internethasználat ösztönzésére és egyedi szűrőszoftverek használatára – kiemelten a gyermekek, illetve a szülők, családtagok médiatudatosságának fejlesztésére.
A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal javaslatot tehet kötelező erejű jogi normák kiadására és módosítására, valódi tevékenysége, célja azonban a jó gyakorlatok összegyűjtése és a társadalom számára közvetítése. Tevékenysége során egyedi ügyeket is megvizsgál, így bárki fordulhat a testülethez olyan esetekben, ha azt tapasztalja, hogy bizonyos tartalomszolgáltató nem veszi figyelembe az online gyermekvédelmi szempontokat, és olyan közléseket, információkat továbbít, amelyek károsíthatják a kiskorúak egészséges lelki és szellemi fejlődését.
2019. során a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal keretein belül foglalkoztak a Netszűrő elnevezésű gyermekvédelmi szűrőszoftver fejlesztésének állapotával (ez egy olyan böngésző alkalmazás, amely számos biztonsági beállítást tartalmaz: időkorlát alkalmazását, tiltott vagy csúnya szavakat tartalmazó weblapok szűrését, illetve egyéb „gyermekbarát” segédprogramok használatának ösztönzését). A program könnyen telepíthető, kezelhető és alkalmazható, amely különösen fontos a szülők és a pedagógusok számára.
Az NMHH a közelmúltban indította be a Para Kampány Internet Hotline nevű oldalt is, amely kapcsolódik az online zaklatásról, a hozzájárulás nélküli tartalommegosztásról és a bankkártyás visszaélésekről szóló gyermekvédelmi programhoz. A „para” kifejezés használata a gyermeki félelmekre asszociál, illetve olyan tiltott tevékenységekre, mint a személyiséglopás, az adatlopás, az internetes zaklatás, a nem kívánt vagy erőszakos tartalmakkal találkozás. Az oldal alkalmazásonként felsorolja a lehetséges biztonsági megoldásokat, amelyek megakadályozhatják az említett problémák jelentkezését. Ezt olyan Youtube-videók is kiegészítik, amelyekben fiatalok beszélnek az őket ért sérelmekről, és azt is elmesélik, hogyan tudnak védekezni.
Ide kapcsolódik egy bejelentőlap is, amit végső esetben akkor alkalmazhatnak, ha már nem kezelhető, súlyos problémával találkozik az interneten a gyermek. A Para Kampány Internet Hotline 2012. óta tagja az INHOPE (International Association of Internet Hotline) szövetségnek, amelynek résztvevői segítik egymást a tagállamokból hosztolt pedofil vagy a gyermekek szexuális kizsákmányolását célzó oldalak felkutatásában.
A Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ a Hatóság felügyeletével 2014. óta működik, és a 9–16 éves gyermekek számára nyújt médiatudatosságra nevelő foglalkozásokat. Az NMHH részéről ez egy olyan kezdeményezés, amely teljesen gyakorlati szempontból közelíti meg a fiatalokat, így saját, személyes élményeiken keresztül tanulják meg, hogyan használják biztonságosan és tudatosan a média világát (a foglalkozások bevezetik őket a film, a híradó, a sajtó, a rádió és a reklámok világába).
Az internet kockázatok és lehetőségek elnevezésű foglalkozás keretében különböző történetek szereplőivé válnak a gyerekek, amelyeken keresztül megérthetik például az adatvédelem fontosságát vagy az online zaklatás, a behálózás és a sexting veszélyeit. Részt vehetnek továbbá egy oknyomozó játékban is, amelyen keresztül hasznos alkalmazásokat ismerhetnek meg.
A Bűvösvölgy egy külön projektje az álhírekkel foglalkozik. Útmutatókat és – tanárok számára – óraterveket jelentettek meg, ezzel illeszkedve az Európai Bizottság által 2018-ban megalkotott önszabályozó magatartási kódexhez, amely a félretájékoztató kampányokkal szemben lépett fel.
Az NMHH Internet Hotline jogsegélyszolgálatához kapcsolódik a gyerekaneten.hu weboldal, amely egy úgynevezett gyűjtemény a fiatalok digitális szokásainak megértéséhez. A gyűjtemény ebből a szempontból egy digitális szleng vagy rövidítés szótárt takar, valamint ehhez kapcsolódóan különböző témákat is feldolgoz (például „Ki a boomer?” vagy „Mit jelent az, hogy digitális állampolgárság?”).
Az NMHH Médiaszertár néven elindított egy zárt Facebook-csoportot, amelyet kifejezetten a médiát tanító pedagógusok információcseréjére, támogatására szán. Ezen a felületen online módon, segédanyagok és ajánlások összeállításával a Bűvösvölgy oktatói nyújtanak segítséget a tanárok számára.
Gyakorló szülőként mi – az Innocube vezetői – is elengedhetetlennek tartjuk, hogy gyermekeinket felkészítsük a digitális kor kihívásaira, awareness oktatásaink során pedig tudásunkat azoknak a munkavállalóknak is átadjuk, akik szülőként hozzánk hasonló cipőben járnak.
Az NMHH esete csupán egyetlen példa arra vonatkozóan, hogy a kormányzati és civil szereplők milyen tevékenységet fejthetnek ki a gyermekek kiberbiztonságának megőrzése és növelése érdekében. Mivel a digitális tér, illetve az abban felmerülő veszélyek folyamatos változásban vannak, a gyermekek digitális védelmét, biztonságát elősegítő, szabályozó és végrehajtó rendszer is folyamatos kihívásokkal néz szembe. Nem állandósulhat egy szinten, mivel az online környezet és hozzá kapcsolódóan a különböző tényezők megújulnak – elég csak a 2020. márciusában hazánkban is megjelenő koronavírus járványra gondolni.
A gyermekek kiberbiztonságára vonatkozó legfrissebb és legkorszerűbb ajánlás, összefoglaló dokumentum a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia, amely megalkotásának elsődleges célja az volt, hogy megvédje a gyermekeket az online világ veszélyes és ártalmas tartalmaitól, illetve megalapozza a felkészítő lépéseket a tudatos, értékteremtő internet használatára. Jelenleg a gyermekek fokozottan ki vannak téve az interneten terjedő káros, agresszív, sok esetben jogsértő tartalmaknak, és ehhez kapcsolódóan a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia gyakorlati javaslatokat is nyújt ezek elhárítására.
A digitális gyermekvédelem területén hazánkban egy összetett és igen aktív szervezetrendszer működik. A kormányzati intézmények tekintetében célzott programokat valósítanak meg, valamint az is kijelenthető, hogy a civil szervezetekkel történő összefogás is kimagasló a témakör kapcsán, amely növeli a problémákra adandó válaszok eredményességét. A multinacionális cégek, technológiai óriások szerepvállalása ugyanakkor a jelenlegi helyzetben egyelőre kezdetlegesnek tekinthető.
• A digitális oktatás témakörében indokolt lehet a tanárképzésbe is integrálni az online tanítás, tanulás, a digitális osztálytermek, online közösségek és digitális eszközök, alkalmazások használatának a témaköreit. Sőt, a jövő tendenciái miatt egy információbiztonsági szaktanári képzésnek is lehet létjogosultsága.
• Szervezetszerűvé lehetne tenni a szülők, gondviselők – online biztonságot érintő – képzését szemináriumok, e-learning oktatások segítségével, amelyek tekintetében fontos lenne, hogy ezekre ismétlődően, az új ismeretekkel kiegészítve kerüljön sor.
• További indokolt lépés lehetne összeurópai és kormányzati intézkedésekkel elérni, hogy a multinacionális cégek is nagyobb felelőséggel forduljanak a „digitális pandémia” kezelése és elhárítása irányába – hasonló módon, ahogy a dohányipari cégeket is rá lehetett kényszeríteni figyelmeztető üzenetek közzétételére.
Összességében a cél a digitális társadalom, célzottan pedig a gyermekek digitális intelligenciájának növelése, fejlesztése lenne. A digitális intelligencia, vagyis DQ – az IQ és az EQ mellett – a jövőbeni társadalmak tekintetében egy nagyon fontos értékmérő lehet, és egy összetett jellemzőt reprezentál, amelynek részei a digitális térre vonatkozó szociális, érzelmi és kognitív képességek. Többek között ez teheti alkalmassá az embereket – így a fiatalokat – arra, hogy sikeresen szembenézzenek az online világ kihívásaival és kockázataival.
Kérdések merültek fel benned a gyermekek kiberbiztonságával kapcsolatban? Szakértői segítséget szeretnél igénybe venni a témában? Fordulj bizalommal az InnoCube csaptához! KATTINTS IDE!
Forrás:
Az esettanulmány Dr. Molnár Attila – A „homo digitalis junior” magyarországi helyzete és evolúciója a kibertérben című szakdolgozata alapján készült.
1 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – Rólunk
2 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – Gyermekbarát megoldások
"*" a kötelező mezőket jelöli
